Ijesztő és nehéz a felvételi vizsga? Nézzük meg egy másik oldalról

A pszichológus válaszol vagy csak úgy mond valamit rovat…

Vizsgázni stresszes minden életkorban. Mindig ugyanaz: befektetünk egy csomó energiát, hogy megtanuljunk egy halom új dolgot, aztán mások előtt számot kell adnunk róla, hogy milyen munkát végeztünk. Jeggyel, pontszámmal megmérnek minket, eldöntik a további sorsunkat, az eredményt pedig mindenki véleményezi a környezetünkben. Hirtelen mindenki megokosodik – szülő, tanár, osztálytárs – és világosan látja, mit hogyan kellett volna jobban csinálnod.

A vizsga egyfajta beavatási szertartás.
Minden kultúrában létezett, és a célja az hogy gyerekből felnőtt váljék.
Ha elkerülni nem lehet, akkor inkább menjünk elébe.

Afrikában a Szaharától délre a busman fiúknak mérgezett nyilakkal, egyedül kellett egy nagyvadat elejteniük, aztán a varázsló egy éles kővel sebet ejtett a fiú homlokán, majd 1 órán át táncoltak énekeltek. Közben az állat éles látása, gyorsasága, kitartása átszállt a harcosra. A fiú felnőtté vált a rituálé végére és törzs teljes jogú tagja lett.

Ami ott a vadászat volt, az ma az iskola és a vizsga a fiataloknak. Ma is megvizsgál a „törzs”, hogy elég éles-e az eszed, gyors az észjárásod, és elég kitartó vagy-e hogy hasznos tagja legyél a közösségnek. Ez a beavatási szertartás más volt 1000 éve, és más lesz 1000 év múlva, ma pedig ez az a kihívás, amit meg kell ugrani. A busman gyerek is izgult, hogy hogy fogja egyedül leteríteni a nála sokkal nagyobb impalát, leopárdok és hiénák között. De erre készült egész addigi életében, és megoldotta. Te is meg fogod.

 A jó hír, hogy mindenki számára elérhető, hogy mit kell megtanulni,
a szükséges készségeket fejleszteni lehet, és a vizsgahelyzetre fel lehet készülni.

A diplomás felnőttek már keresztülpréselték magukat az általános iskolán, felvételin, középiskolán, érettségin, egy újabb felvételin és egy felsőoktatási intézményen (egyetem, főiskola). Eközben több száz vizsgán is átestek. Ha megkérdeznéd ezeket az embereket, hogy hogyan kell jól vizsgázni, a következőket mondanák:

1. Tudj! Aki tudja az anyagot, azt nem lehet megfogni. Az emberek leggyakrabban azért stresszelnek, mert vagy nem tudják amit kell, vagy azt hiszik, hogy nem tudják. Szerinted ha tényleg mindent tudnál, akkor izgulnál? Nem! Várnád a vizsgát, hogy mikor mutathatod meg, hogy minden kérdésre tudod a választ, és aztán bezsebelnéd a gratulációkat. Persze nincs olyan, hogy valaki mindent tud, még a tanár sem. De ha lelkiismeretesen és keményen készülsz, akkor közel kerülhetsz ehhez az állapothoz.

2. Kezdd el időben, és gyakorolj rendszeresen! Hosszú évek tananyagát nem lehet megtanulni 3 nap alatt, de egy hét alatt sem. Egy egyetemista, akinek már nagy gyakorlata van a kampánytanulásban, meg tud tanulni mondjuk egy 500 oldalas könyvet 1 hét alatt, hozzárakja a rutinját, levizsgázik kettesre, és mire kilép az iskola kapuján, törlődik az egész könyv az agyából. Aztán ezek lesznek azok, akik végigstresszelik a felnőtt életüket a munkában ahová felvették őket, hogy ki ne derüljön hogy nem értik, vagy nem jól csinálják amit csinálnak. A siker útja az a mohával benőtt, naftalinszagú, unásig ismételt közhely hogy: kezdd el időben, és tanulj napi rendszerességgel. Ez nem csillog, nem trendi, nem vagány, de működik. Más út pedig nincs.

3. Fizikailag hozd magad formába! Együnk jól, egészségesen, találjunk valamilyen hozzánk passzoló mozgást, és a vizsga előtt aludjuk ki magunkat rendesen. Sokkal többre fogunk emlékezni a vizsgán, ha kipihentek vagyunk, és testileg fittek. A vizsga napján, és előtte este már nem érdemes tanulni. Ha tudod amit kell, akkor nincs rá szükséged, ha nem tudsz mindent, akkor csak összekavar és arra se fogsz emlékezni amit tudsz és ami amúgy elég lenne a vizsgához. Ha meg nem tudsz semmit, akkor meg úgyis mindegy, szóval akár szundizhatsz is egy jót:) Persze mindenkinek vannak történetei, hogyan tanult meg 48 óra alatt japánul a szóbelire, vagy hogy nem tudott semmit, de a vizsga előtt leesett a könyv, és ahol kinyílt, pont azt a tételt húzta, de ne bízzuk a felkészülésünket ilyen csodálatos események szeszélyére. Nincs kerülőút, és a szerencse amellé szegődik, aki tud valamit.

4. Lelkileg hozd magad formába! Légy pozitív és higgy magadban. Gyakorold a gondolataid irányítását. Engedd el a negatív gondolatokat. Ha nagyon ragaszkodnak hozzád a negatív hangok, beszélj velük, és kérd meg őket szépen, például így, hogy: „tudom, hogy valami fura módon segíteni akarsz azzal, amikor azt mondod, hogy úgysem fog sikerülni, de most erre nincs szükségem, úgyhogy máshogy segíts engem, és más hangokat is engedj megszólalni”. Gondolj pozitív dolgokra, és bízz a legjobb kimenetelben. Miért ne? Amit megtanultál, az már a tiéd. Csak az a kérdés, hogy elő tudod-e hívni a kritikus pillanatban. Ne legyél magaddal túl szigorú, engedd meg magadnak a pozitív gondolatokat, mert akármi lesz a vizsga kimenetele, biztos, hogy jobb lesz pozitív gondolatok erejével, mint negatív gondolatok terhével.

A cikk szerzője Szakály Péter – 2020

 Ha konkrét kérdésed lenne a felvételi vizsgával
vagy a felkészüléssel kapcsolatban egy pszichológushoz,
írj nekünk a pszichologia@webkurzus.hu címre,

és megválaszoljuk keddi „A pszichológus válaszol vagy csak úgy mond valamit” rovatban (természetesen a személyes adataidat tiszteletben tartjuk, harmadik félnek nem adjuk ki, a nyilvános válaszból a személyazonosságod nem derül ki)!

A rovat legközelebbi cikkében próbálunk tanulási tanácsokat adni, hogy több idő maradjon játékra! 😉
A középiskolai magyar és matek központi felvételire való felkészüléshez itt találsz segítséget!

Ha tetszik, bökj egy gombra!